-Willow?

-Oh, Buffy. Máris indulunk haza? – Végigméri Tarát

-Hát én már éppen indulni készültem, de ha akarsz még maradhatsz.

-Nem, megyek. Tara Örülök, hogy megismerhettelek.

-Én is.

Kiértünk a suliból, próbáltam elterelni a szót a csókról.

-Szerintem tök királyak ezek a rövidített órák.

-Ezzel tényleg lebuktál Rosenberg. Van köztetek valami.

-Nem..

-Will én tényleg nem akarok beleszólni a magánéletedbe de igazán nem értem, hogy miért épp egy lánnyal kezdessz ki. Eddig mindig jó fiú kapcsolataid voltak és most erre jön egy lány akit még nem is ismersz és minden érvedet félredobod.

-Miféle jó fiúkapcsolatokra gondolsz? Volt egy csetes barátom, egy vérfarkasom ez neked jó? Én nem értem, hogy mi a bajod azzal ha most jön egy lány is az életembe, lehet vele jobban megfogjuk érteni egymást.

-Nem tudom Willow, de én csak azt mondom, hogy nem jó dolog. TE nem vagy leszbikus.

-És ha közbe az lettem. Nem érdekel. – Közbe haza is értünk. – Én most szépen lepakolok, nem kérek se kaját se semmit. És kérlek ne gyere be a szobába.

Ezalatt az idő alatt megvarrtam egy gyönyörű ruhát magamnak, megtanultam a holnapra feladott leckét az írásbelit pedig megcsináltam, bepakoltam, megágyaztam, lelopoztam egy sütiért, és különböző hajtípusokat próbáltam ki. Annyira eltelt az idő , hogy egy könyv olvasása közben elszenderettem.

Reggel annyira szerettem volna találkozni Tarával, hogy nagyon hamar felkeltem. Megreggeliztem szépen rendesen és alaposan fogat mostam ügyeltem minden apró részletre. Valahogy mintha vonzódtam volna hozzá. Eddig még sosem éreztem ezt. Felkaptam a hátizsákom. Futottam a boltba kaját venni magamnak. Aztán azon vettem észre magam, hogy a Mclay ház előtt állok. Bájos mosolyal lép ki az ajtón Tara.

-Szia Will!..TE...Mit keresel erre?- zavarba jöttem és hebegni kezdtem.

-Tudod én csak, másik útvonalon akartam menni a sulihoz.

-De hisz épp a másik irányba van.

-De buta vagyok. Na mindegy ha már itt vagyok akkor nincs kedved velem jönni a suliba?

-De, persze. Ha nem gond

-Már miért lenne gond?

-Hát láttam tegnap a barátnőd arcát és nem akarom, hogy miattam menjen tönkre a kapcsolatotok.

-TE nem vagy normális – muszály nevetnem.- Ő csak a legjobb barátnőm.

-Hát nem tudom, elég furán nézett rám.

-Csak azért mert még sosem voltak leszbikus barátai.

-Na és te…?

-Én …Én sem voltam mindig az…

-Értem.

-De a heteró múltamnak vége. – elmosolyodik – Áhh az első óránk a biosz. Én többre nem is megyek ma be. Szóval nincs kedvd átjönni hozzánk.

-De persze.

A 30 perc nehezen telt. Közben folyton egymásra néztünk. ÉS…VÉGE.

-Nah szóval, nincs kedved futni egyet a házunkig?

-Hát ha szívesen veszítesz

Így hamar haza értünk. Szerencsére nem találtunk senkit otthon. Felmentünk a szobámba.

-Mondd hiszel a misztikus dolgokba? – kérdeztem, miközben gyertyákat pakoltam elő és elhúztam a függönyt.

-Igen, én magam is egy úgymond kezdő boszi lennék.

-Ez tök jó én is boszorkány vagyok. Nos akkor készülj fel életed legfélelmetesebb útjára.

-Biztos , hogy ez jó ötlet.

-Csak nem félsz? Ne aggódj én is ott leszek veled együtt.

Megfogtuk egymás kezét és mormolni kezdtem a szöveget.

-Éjnek éjjel vigyél el minket

A sötétség relytelmeibe

Mely hátborzongató

És mindig rettegést hoz.

Mikor kinyitottam a szemem, egy kastélyban voltam Tarával, szétnéztünk. A festmények ilyesztők voltak. Felbuktam valamibe, észrevettem, hogy valami kúszik a szőnyeg alatt, az lehetett amibe felbuktam, megilyedtem, a púp eltünt de semmi nem jött ki ralyta. Tara kapott el. Szavaimmal magamat is nyugtatni próbáltam.

-Ne félj, nem fog semmi történni.

-Bízok benne Willow.

Ekkor valami vonszolni kezdte Tarát aki sikítozott.

-WIIIIIIIIIIILLLOOOOOOOOOOOOOOOWWWWWW! SEGÍTS.

-Hát jó! Elő Willow a jó öreg tudományoddal.

Ki láthatatlan

Váljon láthatóvá, hogy lássam.

Sierült. ÖÖÖ…Hé te szellemuraság gye..gyere ude..és velem küzdj meg.

A lidérc felém közelít.

-Will, vigyázz ez nem olyan jó ötlet. – kiált Tara

Az ismeretlen megragadja a torkomat. Tara pedig mérges lesz.

-Ki gonosz

az tűnjön el az éjbe

égjen el a pokol tüzébe

-Ez nem is volt rossz egy kezdő boszorkánytól.

-Én azért nem szeretnék itt maradni, vigyél minket vissza.

-Ugyan már, más már úgyse jöhet.

Ekkor megjelenik egy démon.

-Na jó Tara azthiszem igazad. Van. Valahogy állítsd meg amíg elmondom a szöveget.

-Liberettó – Kiáltja melynek hatására a démon burokban találja magát.

-Siess Will ez nem tart okáig.

-Fénynek istene

Sötétségnek elkergetője legyen minden a régi

Térlyünk vissza a jelenbe

Azzal otthon is lettünk.

-Nézd itt egy maszk, biztos Buffy hagyta itt. Jól áll? – Bohóckodok.

-Igen fantasztikus, de én mennék.

-Kikísérlek. – Nem raktam le a maszkot de nem is vettem észre, hogy fénylik.

Elakartunk indulni a lépcsőn de az remegni kezdett.

-Mi folyik itt Willow.

-Áhh ez a vacak maszk, elhoztuk magunkkal a sötétségből. – Kettétörtem és minden megszűnt. Tara sikeresen lement adtuk egy búcsúpuszit én pedig kimentem a konyhába. A MASZK MÉG ÉL!